Ezt a hetünket eddig ezek a szavak jellemzik. Hétfőn este vihar volt, ami nagyon szokatlan ebben az évszakban. Ez a párás, nedves idő, még kedden és szerdán is tartott, emiatt elég sok lett a szúnyog. Vettem Noéminek egy új szúnyogriasztó spray-t, mert a régitől kipirosodott a karocskája (lehet azért, mert azt 2 éves kortól ajánlják). Szerencsére mára nyoma sincs a csapadéknak, újra szikrázóan süt a nap.
A viharral egy időben csapott le Sándorra a bélfertőzés. Mivel hármunk közül ő jár minden nap közösségbe, nála volt a legnagyobb az esély arra, hogy összeszedjen valamit. Elég hirtelen jelentkezett a fertőzés, nagyon intenzív tünetekkel. Gyógyszerrel el vagyunk látva, bevette, amiket kell (a kórházban sem adnak mást). Kicsit aggasztó volt, hogy egy ideig nem szívódott fel a gyomrából a folyadék. Szerencsére ez is hamar rendeződött, szép lassan tudott inni néhány kortyot, majd egyre többet. Erre az időre Noémit teljesen izoláltuk: kizártuk a hálószobából, egy napig nem is találkozott Sándorral. Én pedig nem használtam a közös fürdőszobánkat, hanem átmentem a másikba. Sándor már teljesen jól van, bár még diétázik.
