Hétvégén állatkertben voltunk. Kb. egy órát autóztunk, mire odaértünk, de közben nagyon jó képeket csináltunk a városban. A bejártnál állt négy ló és nagyon nagy tömeg volt, a pénztárnál hosszú sor kígyózott. Ahogy beálltunk a sorba, már odajött három lány, akik meg akarták fogdosni Noémit, de mi elhúztuk, amit eléggé zokon vettek. Ezután végig minket néztek, amíg sorban álltunk (kb. 10 percen keresztül) és mutogattak ránk. Miután sikerült megvennünk a jegyet, elküldtek minket egy másik bejárati kapuhoz, ahol megnézték a táskáinkat is (táskaellenőrzés mindenhol van, amit nagyon utálok, mert beletúrnak és nem lehet tudni kinek mennyire koszos a keze). El akarták venni tőlünk a kekszet (angolul nem beszéltek, így nem értettük, miért), aztán adni akartak egy zacskót, hogy abba tegyük bele. Erre mondtuk, hogy akkor ott hagyjuk az egészet, mire mondták, hogy akkor vigyük be.
Az állatkert egy hatalmas zöld parkban van, rengeteg gyönyörű növénnyel és eléggé elhanyagolt álltaketrecekkel. Bent is hatalmas tömeg volt, egyes szakaszokon szinte lépni is alig lehetett. Először a kígyókat és a majmokat néztük meg, láttunk jó párat mindkettőből. Nagyon zavaró volt, hogy Noémit folyamatosan ostromolták (volna), mindig arra kellett figyelnünk, hogy ki akarja összetapogatni vagy megpuszilni a kezét. Szerencsére sikerült elhárítanunk az érdeklődőket, akik ennek annyira nem örültek. Náluk ez normális, hogy odamennek a gyerekekhez, fogdossák az arcukat, kezüket és ha tudják, meg is puszilják őket. És mivel Noémi fehér baba, ezért még inkább bámulják és mindenki meg szeretné érinteni. Mi ezt az érdeklődés már a tolakodásként éljük meg és nagyon zavarónak találjuk. Főleg azért, mert itt nem olyanok a higiéniai körülmények, mint otthon. Többen fotózni is akarták, azt nem követtük nyomon, hogy kinek sikerült és kinek nem. Egyre rosszabbul éreztük magunkat ebben a tömegben, nyomasztó volt ez az "ostrom hangulat" és mivel a kígyók és a majmok után hosszú percekig hiába gyalogoltunk, nem láttunk több állatot, úgy döntöttünk, hogy inkább hazamegyünk. Az állatkert előtt nincs se parkoló, se járda, így az út szélén vártuk Atult, a sofőrt. Nagyon nagy volt a forgalom a szokásos dudálással és tülekedéssel, ráadásul a lovak tőlünk pár méterre álltak, így igazi megkönnyebbülés volt, amikor végre beülhettünk az autóba.
Krokodilok
Állatkerti tömeg
Buszmegálló
Halárusok
Zöldség piac
Bicikli
Utcakép
Vidámság