Ez az utca a közelünkben van, gyakran járunk errefelé.
Atul hirtelen megállt az autóval és mondta, hogy fotózzam le a száriba öltözött férfit, aki mondta Atulnak, hogy nagyon örül, hogy egy külföldi lefényképezte.
Vásárlás után általában még 10 percet autózunk, hogy Noémi elaludjon a kocsiban. Egyik nap a közelünkben lévő bevásárlóközpont mögött tettünk egy kört. Ez a városrész olyan, mint egy falu. Ma visszamentünk ide zöldséget venni és csináltam pár fotót is. A képen banánfák vannak.
Ezt az édességet sok helyen árulják a városban. Atul nem tudta angolul, hogy mi a neve, csak annyit mondott, hogy "poor man chocolate"="szegény ember csokija"
Tehenészet a város közepén. A tehenek éppen bent hűsöltek.
Noémi fáradtan ücsörgött az autóban és pár perc múlva el is aludt.
Itt vettünk ma zöldséget. Számomra nem volt túl bizalomgerjesztő a stand, de Atul győzködött, hogy nagyon friss, szép áruja van és igaza volt. 240 Ft-ért vettem egy kg paradicsomot, fél kg uborkát, negyed kg zöldbabot és egy kg zöldborsót. Mindet ma hajnalban szedték. Ez a zöldséges is gutkhát rágott, amikor beszélt csak úgy villogtak a piros fogai.
